Bécs története - A török fenyegetése


   

frigyes bécsA XV. század közepén III. Frigyes a német korona mellé a német—római csá­szári méltóságot is megszerezte, és ezzel Bécset 359 évre Európa egyik legnagyobb politikai egységének központjává tette. Az idáig viszonylag szűk terület fókuszában állott város vonzásterülete most egyszerre robbanásszerűen kiszélesedett. A székváros kivételes helyzetét a Balkán felől közelítő török térhódítása is hangsúlyozta, de ez az uralkodót nem a központ nyugat felé telepítésére, ellenkezőleg: keleti és északi irányú terjeszke­désre ösztönözte. Mégis hasztalan hada­kozott, Hunyadi Mátyásban olyan ellen­félre talált, aki élete utolsó éveire még Bécs városából is kiszorította. 1485-től 1490-ig Mátyás reneszánsz-humanista ud­vartartása népesítette be a bécsi Hof­burg gótikus termeit. Az apja nyomdo­kán az oszmán terjeszkedést visszavető Mátyás itt bontotta ki nagyratörő diplomáciai tervét: a német-római császár­ság megszerzésével európai méretű erők egyesítésével űzni ki az oszmán hatalmat Európából. Hirtelen halála után 200 év telt el addig, míg a szüntelen védekezés helyett sor került a török elleni általános támadásra.

A XV. század fordulóján I. Miksa, „az utolsó lovag", újabb virágzás korát nyi­totta meg a császárvárosban. Udvarában széles kaput tárt a humanista művelt­ségnek. Az (1365 óta működő) egyetem számos magyar diákja és tanára révén állandó kapcsolat épült ki a magyaror- szági humanizmussal is. Másfelől kitűnő családi politikával megtalálta az utat mind a kincses Spanyolország, mind a magyar és cseh királyság felé. „Bella gerant alii, tu felix Austria nube" (magya­rul: háborúskodjanak mások, te, boldog Ausztria, házasodj) - hangzott a program. És a Habsburg-család néhány évti­zed múltán akkora terület birtokosa lett, „amelyben soha nem megy le a nap". Erről beszél a bécsi Néprajzi Múzeum páratlan értékű óamerikai gyűjte­ménye, „Montezuma kincse", melyet Cortez, a hírhedt konkvisztádor juttatott V. Károly birtokába.

Montezuma kincsei a Bécsi Etnográfiai múzeumban (wikimedia)

bécs múzeum

Ennek a világhatalomnak a letörésére indultak meg II. Szulejmán török szultán hadai 1526-ban. A magyar király tragikus halála Magyarország koronájához juttatta a Habsburg-családot. 1529-ben azonban már nem volt magyar hadsereg, mely testével védje: a lófarkas zászlók­kal körülvett Bécs csak nagy erőfeszítés­sel tudta az ellenséget visszaszorítani. 1532-ben a kis Kőszeg vára, 1566-ban Szigetvár hősi önfeláldozása fogta fel a Bécsnek szánt támadást. A nagy szultán szigetvári halála után száz évre elhárult a közvetlen veszély Bécs falai alól. A török megelégedett Magyarország egy részének megszállásával, kifosztásával, a magyar végvárak állandó háborgatásával.

 

**

 
aaa