Bécs - A gótika századai


     

Az európai jelentőségű kereskedelmi útvonalak kereszteződésében álló tele­pülés élénk fejlődésnek indult. A dunai ártér, mindenekfölött pedig a korán ki vívott árumegállító jog a városba terelte a távolsági kereskedelmet. A XV. század óta kevés megszakítással, zömmel a bécsi kereskedők kezén cserélt gazdát a délnémet városok ipari terméke és a magyarországi arany, ezüst, réz, só meg vágómarha. Az egykori római hadikikötőtől a városba vezető meredek utcács­kákon, lépcsőkön soknyelvű és tarka öl­tözékű embertömeg sürgött-forgott. - A Salzgries - darasóárusok sora - az egykori híres sókereskedelemre, délen a Judengasse (zsidó utca) a középkori gettóra emlékeztet. Ez a környék, a város ősi magja őrizte meg máig is a legtöb­bet a régi Bécsből. Zegzugos utcák, ódon házacskák közül magasodik ki a román stílusú Szent Ruprecht-templom meg a kecses, kőcsipkés toronnyal koronázott Marja am Gestacle (Parti Mária). A nem kevésbé ódon hangulatú Görög utca, a balkáni délszláv és görög kereskedők lakóhelye volt az a másik csatorna, amelyen a távolsági kereskedelem értékes termékei Bécsbe áramlottak.

Bécs a XVII.  században

bécs a 17 században

Másfél évszázadig sem tartott, s a ko­rábban szerény román stílusú város a gótika díszébe öltözött. A gótikus Bécs leghitelesebb képét egy névtelen bencés mester Menekülés Egyiptomba című festménye örökítette ránk. A Madonna glóriája mögött a tornyokkal megerősített Habsburg-rezidencia látszik, a kép jobb sarkán pedig magas oromzatú polgárházak mögött az István vértanúról elnevezett főszékesegyház tornya tör az ég felé.

bécs szent istván székesegyházA Szent István-főszékesegyházat ősi pogány szentély, majd városszéli keresz­tény kápolna helyén a XII. századtói építették, 300 éven át. Homlokzatának impozáns óriás kapuja még a román stílus remeke, belső kiképzése és csipkeszerű tornya azonban az érett gótika minden szépségével ékeskedik. A 100 méter hosszú, háromhajós csarnoktemp­lomban a századok folyamán szobrok és síremlékek százait halmozta össze a kegyelet és az emlékezés. A 12 hatalmas oszlopköteget díszítő szobrok, dúsan fa­ragott baldachinok és gyámkövek a fény és árnyék gazdag játékával enyhítik a szerkezet következetes függőlegességét.

A hatalmas istenháza fölé 135 méter magas tornyot emelt a középkori áhítat, no meg a módos polgárság becsvágya. (Ennyire magasodik Budán a Gellért­hegy is a Duna vize fölé.) A torony szigorúan követi a gótikus szerkesztés hármas tagolását: a négyzet alapú alsó, a nyolcszögű középső és az áttört felső részt azonban művészien egybeszőtt fa­ragott kőcsipkekontúrok fogják minde­nütt fölfelé törő egységbe. Az ókori ke­let toronytemplomaihoz hasonlóan a vég- telen utáni vágyakozás szimbóluma, valósággal kőbe faragott középkori himnusz ez a torony, amelynek felső emele­tére, panorámanézésre gyorslift szállítja az utasokat.

A dóm északi kijárata mellett áll az a szószék, amelyről 1541-ben Hunyadi János későbbi fegyvertársa, Kapisztrán János szerzetes prédikált a török ellen a középkori Bécs lakóinak. Ki gondolta volna, hogy 100 esztendő sem telik be- le, és Bécs jelentősége akkorára nő, hogy az oszmánhatalom másfélszáz évig nem szűnik meg kísérleteket tenni az elfog­lalására

Szent István Székesegyház nyitvatartás és belépő 


 

*

*

 
aaa