Bécs története - A kezdetek


   

Ott, ahol az Európa gerincét alkotó Alpok utolsó keleti hullámai nyújtóznak a Kárpátok felé, népek országútján, az öreg Duna partján keletkezett az az Ősi kelta település, Vindomina, amely a mai Bécsnek névadója lett. (Jelentése - Fehérpatak - bizonyára a lejtő lábánál ma is a Duna felé siető Wien patakra utal.) A római uralom időszámításunk első évtizedeiben érte el a Duna vonalát,- S attól fogva egymás után telepítette katonai táborait és polgárvárosait a „limesen", vagyis a római civilizációjú világ és az úgynevezett barbárság határvonalán. Így keletkezett 14-ben az Észak' és Dél-Európát összekötő borostyánkeres­kedelmi Út és a Duna menti hadi Út metszéspontja közelében Vindobona is.

Vindobona - Bécs

vindobona

A polgárváros, az oppidum a mai Bel­vedere-palota táján, a dombon feküdt, a táborváros, a castrurn akárcsak a mi Óbudánk - hadászatilag alkalmasabb ponton, a szeszélyesen szerteágazó Duna ármentes déli teraszán épült. A népvándorlás hullámai elsöpörték á római tele­pek nagy részét, de a Duna-medence nyugati kapuját őrző, Vindobonát helyzeti energiája, vagyis földrajzilag kedve­ző adottsága fenntartotta a 'hunok, az egymást követő germán népek, a szlávok, az avarok, Nagy Károly frankjai s a magyar kalandozások idején. Bécs ut­cahálózata mindmáig őrzi a római tá­borváros történelmi alaprajzát. Az egy­kori főútvonalak szögletében, a Honer Markt - felső piac - helyén szélesedett 8 néhai fórum. Ott gondolkodott az emberi lét végső kérdésein a barbárok ellen hadakozó filozófus-császár, Marcus Aurelius, és ott halt meg 180-ban.

római romok bécsbenA középkori Bécs a római castrum he­lyétfoglalta el.  Mikor I. István királyunk a fiatal magyar államra törő német se­regeket visszaverve, rövid időre birtok­ba vette, már Vienninek írták. (Ebből. az alakból Indul ki a világ minden nyelve, kivéve a magyar, nekünk: Bécs.)

A X. század végétől közel 300 évig a Babenbergek uralma alatt állott a város. A teret, ahol megerősített udvarházuk emelkedett, ma is Am Hofnak (,‚az udvarnál") nevezik. A keresztes hadjáratok Idején, mint a Szentföld felé vezető Út egyik főállomása, Bécs városi jogokat ka­pott és sokat gyarapodott hírben-névben-, gazdagságban. A tágas „udvaron" lovagi tornajátékok szórakoztatták az egybe­gyűlt nemességet. Innén kelt először a világhír szárnyaira a mesterdalnokok (Minnesanger) művészete. (Ezen a téren fejezték le 1671-ben. Nádasd Ferenc országbírót, a Wesselényi-összeesküvés vértanúját.)

Az egyre terjeszkedő város már 1270-ben elérte a mai belváros kiterjedését. Falait mély árok vette körül, s a követ­kező századokban csak függőleges irányban, vagyis emeletes építkezéssel terjeszkedhetett Bár alaprajza lényegében mind a mai napig alig változott, épületei közt ritkák a Babenberg-korszak emlékei. De gondoljuk csak meg, hogy csupán Csipkerózsika-álomba merülő, jelentő­ségüket rövidebb-hosszabb időre elvesz­tett városok őrizhetnek meg sértetlen ut­caképeket. Az eleven élet, a központi funkciók szüntelen változtatással jár­nak: Bécs, pedig, amióta 1276 után a Habsburgok kezére jutott, egyre mozgal­masabb időket ért meg. Habsburgi Ru­dolf 1278-ban a közeli Morva-mezőn Kun László magyar király seregeivel döntő győzelmet aratott az Ausztriát birtokló cseh II. Ottokáron, így vetette meg a Habsburg nagyhatalom alapját. Bécs története ettől fogva hatodfélszáz évig egybefonódik a Habsburg-ház történetével.

 

 
aaa